Életet mentett az illegális önvédelmi fegyver

Gorcsev Iván - Deres.tv  2015.02.25. 12:44

Hősünk, Bernard Hugo Goetz német bevándorlók gyermekeként született Queensben, és apja New York állambeli farmján nőtt fel. Iskoláit Svájcban és az USA-ban végezte, villamosmérnöki és nukleáris mérnöki diplomákat szerezve. A ’80-as évek elején New Yorkban élt és dolgozott, ahol elektromos berendezések javításával foglalkozó cégét üzemeltette saját lakásában.

 

Talán az ártatlan külső (tipikus középosztálybeli, szőke, magas, szemüveges fickó) miatt Goetz 1981-ben rablótámadás áldozatává vált. Éppen szerelni vitt el valamilyen elektromos berendezést, amikor a Canal Street metróállomáson három fiatalkorú megtámadta, dulakodás közben mellkasi és térdsérüléseket szenvedett, és a bőrdzsekijét is letépték. Szerencséjére a közelben tartózkodott egy szolgálaton kívüli rendőr, akinek segítségével az egyik támadót sikeresen elfogták. Annál nagyobb volt Goetz felháborodása, miután az elkövetőt előbb kiengedték a rendőrségről, minthogy felvették volna az ő tanúvallomását, és csak a dzseki elszakítása miatt rongálással gyanúsították meg.

 

Ekkoriban New Yorkban 70%-kal volt magasabb a bűnesetek száma, mint az USA átlaga. 1984-ben naponta 38 bűncselekmény vált ismertté a város metróhálózatának területén, 10 ezer lakosra 2 emberölés, 18 erőszakos és 65 vagyon elleni bűncselekmény jutott egyetlen évben.

 

Látván hogy ez már nem tréfa, Goetz jogkövető állampolgárként fegyverviselési engedélyért folyamodott a rendőrséghez. Meg is indokolta, miszerint munkája során nagy értékű készülékeket és készpénzt kell szállítania. Mivel azonban New Yorkban akkoriban „magyar rendszer” működött fegyverengedélyek terén, Goetz kérelmét elutasították. Ezután kényszerült rá, hogy egy floridai nyaralásán ott vásároljon fegyvert, és azt illegálisan tartsa és viselje New Yorkban. A fegyver viselése hamar kifizetődött, kétszer is elriasztott csupán az előrántásával támadókat.

 

A revolver egy Smith & Wesson Bodyguard Airweight .38 Special, tehát tipikus civil önvédelmi típus,  és nem akciófilmkellék volt. (Filmes és New York-i utalás: Kojak is Bodyguardot hordott a sorozatban.)

 

A nevezetes eset 1984. december 22-én történt kora délután. Bernie Goetz Manhattanben szállt fel a metró 7. kocsijába, ahol rajta kívül 15-20 ember tartózkodott. A megállóban vele egy időben négy néger fiatal is felszállt a kocsiba, akik kétoldalt mellette, illetve vele szemben lévő ülésekre ültek le, ezzel közrefogva őt. Az elkövetők 18-19 évesek voltak, fiatal koruk ellenére összesen 14 rendőrségi eljárás zajlott ellenük, és éppen játékautomatákat felfeszíteni indultak (legalábbis ezzel magyarázták a náluk talált jókora csavarhúzókat). Pár másodperccel az indulást követően az egyik támadó Goetzhez fordult, és megkérdezte: „Hogy vagy?”. „Jól.”, hangzott a válasz. Ezután Goetz észrevette, hogy jeleznek egymásnak, és a két szemben ülő felállt, közeledett, ezzel elzárva őt a kocsi többi részétől. Ezután már jött is a következő „kérés”, miszerint „Adjál 5 dollárt!”. „Mit mondtál?”kérdezett vissza Goetz, hogy időt nyerjen. „Adjál 5 dollárt!”. Ekkor Goetz hirtelen felállt, előrántotta fegyverét kék széldzsekije alól, és tüzet nyitott. Folyamatosan tüzelve kiürítette fegyvere tárját, mely során 5 lövésből 4 találatot sikerült elérnie, mely stressz alatt nagyon jónak mondható 80%-os találati arány. Minden támadón elért egy-egy találatot, az ötödik lövedék a metró oldalába csapódva szétszakadt.

 

Sajnos mindegyik elkövető túlélte az incidens, bár egyikük gerinctalálat miatt lebénult. Később az egyik támadó 1985-ben fegyvert fogott egy várandós nőre miközben társa megerőszakolta azt, egy másik meglőtt delikvenst pedig két rablásért is elítéltek. Ezek ismeretében a társadalom számára hasznosabb lett volna, ha mind a négy támadó életét veszíti.

 

Goetz a lövések leadása után azt kérdezgette utastársaitól, hogy „ugye senki nem sérült meg?”. A kalauznak is megpróbálta elmondani mi történt, de az csak azt kérdezgette tőle, hogy „maga ugye rendőr?”. Goetz a vészfékező metrókocsiból kiugrott, majd a következő állomáson keresztül kijutott az alagútból. Hazament néhány holmiért, autót bérelt és elutazott Vermontba, ahol álneveken szállt meg motelekben és készpénzzel fizetett. Széldzsekijét elégette, a fegyverét szétszerelte és a környező erdőkben elásta. Időközben figyelte a sajtót, majd telefonon beszélt szomszédjával, akitől megtudta, hogy a rendőrség már kereste lakásán, így gyanúba került az ügy kapcsán. Mivel alapvetően törvénytisztelő polgár volt, és nem Kelet-Európában nőtt fel, így feladta magát. Besétált a New Hampshire-ben lévő Concord város rendőrségére, és közölte: „én vagyok az, akit New Yorkban keresnek.”

 

Miután a helyi rendőrség megbizonyosodott róla, hogy nem tréfa a dolog, felolvasták jogait és őrizetbe vették őt. Ekkor nagyon súlyos hibát követett el, védőügyvéd nélkül tett vallomást, és később azt rögzíteni is engedte. De egyrészt zaklatott idegállapotban volt, másrészt azt a törvénytisztelő állampolgárt testesítette meg, aki még mindig bízott a hatóságokban. Időközben hatalmas sajtóvisszhangja lett az ügynek, egyesek hősnek, modern nagyvárosi igazságosztónak tekintették, viszont mivel a támadók négerek voltak, a rasszizmust kiáltó hangok is dübörögtek.

 

A vallomástétel során Goetz érzelmileg zavart állapotában ilyeneket mondott: „ha lett volna még több lőszerem, újra meg újra beléjük lövök”, „ha az is elfogy, akkor képes lettem volna kulcsaimmal kiszúrni a szemüket”, de a legproblémásabb az volt, hogy amikor látta, hogy egyikük nem reagál a lövésre, azt mondta neki „nem is nézel ki rosszul, ezért kapsz még egyet”.

 

A szemtanúk és a rablók egybehangzó tanúvallomásai szerint azonban soha nem hangzott ez el, az 5 lövés folyamatosan, késedelem nélkül követte egymást, kb. másfél másodperc alatt. A magyarázat egyértelmű, Goetz poszttraumás stressz okozta tünetegyüttes (PTSD – Post Traumatic Stress Disorder) hatása alatt állt a vallomástételkor. Ilyenkor dokumentáltan előfordul, hogy valóságnak hiszi saját képzeletének egyes termékeit, hogy az időérzékelés, az események sorrendisége felborul, már csak ezért sem szabad önvédekezés után vallomást tenni! Az elemzők legvalószínűbbnek azt tartják, hogy Goetz az ominózus mondatot magában valóban kimondta, mikor észlelte, hogy egyik lövése nem talált.

 

Az ügyészség időközben vádat is emelt emberölési kísérlet, gondatlan veszélyeztetés és engedély nélküli fegyverviselés miatt, ám itt jön a képbe az amerikai igazságszolgáltatás ezerszer elátkozott és ezerszer felmagasztalt eleme, az esküdtszék. Ezek egyszerű laikusok, akik annak fényében ítélik meg az esetet, hogy „a tisztességes, átlagos polgár mit cselekedett volna ugyanilyen esetben”. Annyit döntenek, hogy bűnös vagy nem bűnös, a büntetés kiszabása már a bíró feladata. Az esküdtszék pedig nem bűnösnek nyilvánította Bernie Goetzöt a felhozott vádpontok mindegyikében, kivéve a nyilvánvalóan elkövetett illegális fegyverviselést, amiért végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, melyből 8 hónapot le is kellett ülnie.

 

A Goetz-féle eset sok önvédelem-ellenes érvet megcáfolt, miszerint úgysem lenne az áldozatnak ideje, lehetősége fegyverét elővenni és használni egy rablás során. Nem kismértékben járult hozzá a következő 15 évben bekövetkezett CCW (rejtett fegyverviselési engedélyek alanyi jogon való kiadása) forradalomhoz, mely végigsöpört az Egyesült Államokon (bár ebből New York kimaradt).

 

Bernard Goetz szerepelt számos tv-műsorban, dokumentumfilmet forgattak róla, sőt, még klasszikus mozifilmben is alakított. Hősünk néhány éve ismét New Yorkban él, megrögzött vegetáriánus és állatvédő, még független jelöltként is indult a polgármester-választáson.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.